Tudtad , hogy a Parajdi só neve a magyar paraj főnévből származik? A hagyomány szerint neve onnan ered, hogy a sószállító fuvarosok lovaikat e helyen legeltették “páréztatták”, miközben szekereiket megrakták sóval. 

A mindennapi asztalunkra kerülő só tengeri eredetű. A régen kiszáradt tengerek üledéke vagy lepárolt tengervízből származik, amit bányászással termelnek ki.

Ha visszatekintünk,  már az ősember is párolta  a sót, a felszínen lévő só hegyekből termelte ki.

Az ismereteink alapján kézzel egyszerű eszközöket használva, a sziklakemény kőzetet mozsárban megtörte és tűzhelynél tartotta.

A só fontossága már igen korán megmutatkozott, hiszen a civilizáció kezdetén, mint csere kereskedelemre valamint fizetőeszközként használták.

Vannak hivatalos írásos emlékek, amelyek bizonyítják , hogy Kínában már ie. 2200-ban a só már jelen volt. A só kitermelést már az indiaiak és egyiptomiak is ismerték.

A görögök és rómaiak 106- 206 között  kezdték el a kitermelést, só utakat építettek, megoldották a só szállítását tutajjal a birodalom minden részét el tudták látni. Már 5000 évvel Erdélyben a só bányászat virágzott itt a helyi lakosok kezdték el a só kitermelését.

A táj  jellegzetessége miatt nem is kellett a bányát keresni, mivel a Székely –Só vidéken a só a föld felszínén helyezkedett  el, a kimagasló fehér ásványok adták a lehetőséget a bányászásra.

Ha a történelembe visszanézünk a sót bányászták gótok, hunok, avarok, gepidák , és bolgárok. Szent István király só szállító hajói sem ismeretlenek, hiszen már 1003-tól rendszeresen szállították a sót a Maroson. A bányák körül virágzottak a települések nagy többségük kiváltságot is kapott a királytól.

A só bányászás fontos része megerősítést nyert III. András valamint Mátyás király révén is hiszen a székely bárhova költözhetett a magyar korona területén nemesi kiváltságot élvezett.

1562-ig a székelyföldi sóbányászat nem tartozott a királyi sókamara ellenőrzése alá, a székelyek szabadon termelték és kereskedtek vele.  Miután állami kézbe került a só bányászata az állami bevételek közel 10% át tették ki a só eladásából származó jövedelmek.

1762- ben bezárták a szovátai bányát és a parajdi mélyszinti fejtés kezdődött meg ami a mai napig tart.

Jelenlegi tudásunk alapján  a parajdi só a közép miocén időszakából származik, közel 20-22 millió évre tekint vissza.

A jelenlegi só készlet  pontos mérete nem ismert kb. 3000 méter mély  és szélessége 2500 méter kötött van.

Jelenleg a bánya só készletének csak a töredéke került felszínre az elmúlt 250 év alatt. A bánya  termelési pontja 310 méter .

A Parajdi sóbánya az étkezési sójával egész Európát látja el.

 

A Bánya  közel 50 éve várja a látogatókat, itt a só bányászaton kívül nagyon sok más lehetőséget is ad. Jótékony hatással van az asztmára valamint az allergiás betegségekre.

 A bányában a turizmus virágzik nem csak a betegségekre ad megoldást , de látványban is nagyon nagy hatással van az odalátogatókra.

A bánya jelenlegi befogadóképessége közel 6000 embert  teszi ki, itt kápolna , szanatórium, borpince és egyéb látnivaló várja az oda látogatókat. 

A bányászott parajdi só többféle felhasználása ismert , használják út sózásra, étkezési parajdi só, Parajdi fürdősónak,  Parajdi fűszer sónak, sótéglák, sótömbők.

Igen sokrétű felhasználása miatt kedvelt.

Te is a Parajdi sót használod?

Ha még nem használtad , próbáld ki !

Bátran ajánljuk mi már évek óta fogyasztjuk a természetes Parajdi sót. 

Üdv.

Naturalweb

 

 

Ugye Te sem eszel ilyet?

 Parajdi só

Hallottál már róla? A sóhoz adagolt csomósodásgátló az E 536.

Ugye Te is természetes , adalékanyagtól mentes sót használsz?    Olvasd tovább … 

konyhánkban főzéskor, ételeink elkészítésekor sokféle sót választhatunk.

Használhatunk konyhasót, asztali sót, finomított sót, vákumsót, tengerisót, vagy Parajdi bányászott sót.

A sók fontos jellemzőikben sem egyformák, lehetnek apró szeműek, durvábbak, összecsomósodott állagúak, enyhén tapadósak, vagy tapadás mentesek.

A tapadásuk mitől is függ?

A csomósodásgátló az amit a sóhoz adagolnak, hogy ne tapadjon össze, ezzel szemben a természetes só az nem tartalmaz csomósodásgátlót,  ezért mikor megvásároljuk a csomagban a só akár össze is állhat.

A sóhoz adagolt csomósodásgátló az E 536 vagy is

kálium-ferrocianid a ferrocianidok káliummal alkotott vegyülete. A ferrocianidok vas és cianidionok kapcsolatából jönnek létre.

Bár a cianidionok nagyon mérgezőek, a vasatommal kialakított erős kapcsolat miatt a ferrocianidok kis mennyiségben nem mérgező ugyan

(határérték 20 mg/kg termék), de hevítés hatására erősen mérgező anyag keletkezik a bomlás során.

Az EU- élelmiszer adalékanyagként elfogadja, így  a legtöbb só ami boltokban megvásárolható tartalmazza.

Persze a csomagoláson fel kell tüntetni, ami lehet

csomósodásgátlót tartalmaz, vagy E-536 –adalékanyagot tartalmaz vagy kálium-ferro-cianidot tartalmaz

A csomósodásgátlót tartalmazó  só fogyasztásakor sajnos a szervezetből nem ürül ki a kálium-ferro-cianid.

Persze van lehetőségünk tudatosan is vásárolni, olvassuk el a címkét és ez alapján döntsünk,

hogy természetes csomósodásgátló mentes sót használunk,

ilyen a parajdi étkezési só is

vagy választhatjuk az E-536  adalékanyagot tartalmazó sót is.

Amit a Parajdi étkezési sóról tudni kell…. itt olvasd tovább

Ha tetszett ajánlhatod ismerőseidnek, barátaidnak.

Kösz, hogy itt vagy velünk

 

Jó egészséget.

Novák Bea

naturalweb.hu