Tudtad , hogy a Parajdi só neve a magyar paraj főnévből származik? A hagyomány szerint neve onnan ered, hogy a sószállító fuvarosok lovaikat e helyen legeltették “páréztatták”, miközben szekereiket megrakták sóval.
A mindennapi asztalunkra kerülő só tengeri eredetű. A régen kiszáradt tengerek üledéke vagy lepárolt tengervízből származik, amit bányászással termelnek ki.
Ha visszatekintünk, már az ősember is párolta a sót, a felszínen lévő só hegyekből termelte ki.
Az ismereteink alapján kézzel egyszerű eszközöket használva, a sziklakemény kőzetet mozsárban megtörte és tűzhelynél tartotta.
A só fontossága már igen korán megmutatkozott, hiszen a civilizáció kezdetén, mint csere kereskedelemre valamint fizetőeszközként használták.
Vannak hivatalos írásos emlékek, amelyek bizonyítják , hogy Kínában már ie. 2200-ban a só már jelen volt. A só kitermelést már az indiaiak és egyiptomiak is ismerték.
A görögök és rómaiak 106- 206 között kezdték el a kitermelést, só utakat építettek, megoldották a só szállítását tutajjal a birodalom minden részét el tudták látni. Már 5000 évvel Erdélyben a só bányászat virágzott itt a helyi lakosok kezdték el a só kitermelését.
A táj jellegzetessége miatt nem is kellett a bányát keresni, mivel a Székely –Só vidéken a só a föld felszínén helyezkedett el, a kimagasló fehér ásványok adták a lehetőséget a bányászásra.
Ha a történelembe visszanézünk a sót bányászták gótok, hunok, avarok, gepidák , és bolgárok. Szent István király só szállító hajói sem ismeretlenek, hiszen már 1003-tól rendszeresen szállították a sót a Maroson. A bányák körül virágzottak a települések nagy többségük kiváltságot is kapott a királytól.
A só bányászás fontos része megerősítést nyert III. András valamint Mátyás király révén is hiszen a székely bárhova költözhetett a magyar korona területén nemesi kiváltságot élvezett.
1562-ig a székelyföldi sóbányászat nem tartozott a királyi sókamara ellenőrzése alá, a székelyek szabadon termelték és kereskedtek vele. Miután állami kézbe került a só bányászata az állami bevételek közel 10% át tették ki a só eladásából származó jövedelmek.
1762- ben bezárták a szovátai bányát és a parajdi mélyszinti fejtés kezdődött meg ami a mai napig tart.
Jelenlegi tudásunk alapján a parajdi só a közép miocén időszakából származik, közel 20-22 millió évre tekint vissza.
A jelenlegi só készlet pontos mérete nem ismert kb. 3000 méter mély és szélessége 2500 méter kötött van.
Jelenleg a bánya só készletének csak a töredéke került felszínre az elmúlt 250 év alatt. A bánya termelési pontja 310 méter .
A Parajdi sóbánya az étkezési sójával egész Európát látja el.
A Bánya közel 50 éve várja a látogatókat, itt a só bányászaton kívül nagyon sok más lehetőséget is ad. Jótékony hatással van az asztmára valamint az allergiás betegségekre.
A bányában a turizmus virágzik nem csak a betegségekre ad megoldást , de látványban is nagyon nagy hatással van az odalátogatókra.
A bánya jelenlegi befogadóképessége közel 6000 embert teszi ki, itt kápolna , szanatórium, borpince és egyéb látnivaló várja az oda látogatókat.
A bányászott parajdi só többféle felhasználása ismert , használják út sózásra, étkezési parajdi só, Parajdi fürdősónak, Parajdi fűszer sónak, sótéglák, sótömbők.
Igen sokrétű felhasználása miatt kedvelt.
Te is a Parajdi sót használod?
Ha még nem használtad , próbáld ki !
Bátran ajánljuk mi már évek óta fogyasztjuk a természetes Parajdi sót.
Üdv.
Naturalweb
