Megosztás

A dohányzás hatása a csontokra

A dohányzásról tudjuk hogy ártalmas a csontokra. A legtöbb tanulmány rámutat, hogy a dohányzás nagymértékben növeli a rizikót a csípő-, csigolya-, és alkari törések esetében. A dohányosok között a törések kockázata mintegy kétszeres. A napi több mint 20 cigarettát elszívó nők csontozata 8-10%-kal könnyebb, mint hasonló korú társaiké. A dohányzás megváltoztatja a felszívódó folyamatokat, csökkenti az ösztrogéntermelést, és rossz irányba befolyásolja a változás kora utáni csontritkulás sebességét. A dohányzó nőknél bekövetkező korai menopauza oka, hogy a dohányfüstben lévő ún. policiklusos aromás szénhidrogének megzavarják a petefészek működését.

Az alkohol

Alkoholtartalmú italok fogyasztásakor nemcsak a csontsejtek károsodnak, hanem megnövekszik a szervezetből vizelet útján távozó kalcium és D-vitamin mennyisége is, ami a csontszövet csökkenéséhez vezet. Az alkoholfogyasztás mértékével párhuzamosan emelkedik a kockázat is. A krónikus alkoholbetegek között a combnyaktörés gyakorisága 5-10%-szeresére nő. Egyes felmérések szerint az idült alkoholizmusban szenvedő férfiak közel felénél jellemző a csontritkulás. Ezen belül a 40 év alatti korosztálynál 31%-ban mutatható ki az előrehaladott ritkulási folyamat. A csontozat ilyen mérvű gyengülésének oka – az alkohol hatásain kívül – az alkoholbetegek szegényes táplálkozása és az elesések számának növekedése is.

Bár a mérsékelt alkoholfogyasztás csontokra gyakorolt hatásáról nincsenek adataink, mégis – az előzőekből logikusan következően – valószínűsíthető, hogy az egyéb életvitelbeli szokások által indukált negatív folyamatokat hosszabb távon rossz irányba erősíti.

A koffein

Koffeint tartalmaz a kávé, a tea, a kóla (üdítőitalok), a kakaó, a csokoládé, és bizonyos fájdalomcsillapító gyógyszerek. A koffein veszélyeit régóta elemzik. Károsító hatásait számos területen bizonyították a kutatók, emellett a csontritkulásban betöltött szerepét is sikerült némileg tisztázni. A kísérletek szerint – rövidebb időtávot tekintve – a koffeines kávét fogyasztó nők szervezetéből mérhetően több (50-70%-kal) kalcium távozott, mint a koffeinmentes kávét fogyasztóknál. A 35-45 év közötti asszonyok megfigyelésekor kiderült, hogy a kalciumveszteség egyenesen arányos a koffeinbevitellel, így a hosszú távú csontritkulást siettető hatás is valószínűsíthető. A legtöbb koffeint fogyasztó nőknél csaknem háromszoros gyakorisággal fordul elő combnyaktörés, mint a legkevesebb mennyiségű koffeint fogyasztóknál. A koffein hatásairól szóló tanulmányok megjegyzik, hogy a koffeinfogyasztók hajlamosak a dohányzásra is, így lehetséges hogy a koffeinbevitel mértéke és a csontritkulás közötti egyenes arányosság részben a dohányzásnak tulajdonítható. A bizonyítékok alapján azonban kijelenthető, hogy – az alkohol és a dohányzás mellett – a túlzott mértékű koffeinbevitel is szerepet játszik az osteoporosis folyamatában.