Megosztás

Az „elhíresült” fehérjekérdés

Hazánkban átlagosan 100-105 g fehérjét fogyasztunk naponta, amely jelentősen meghaladja a javasolt testtömeg-kilogrammonkénti 0,7-0,8 g értéket (pl. 60 kg-os testsúly esetén 45 g, 70 kg-nál 53 g jó minőségű fehérje szükséges). A hazai felmérések szerint a bevitt fehérje legalább 60%-a állati eredetű (hús, tej, tojás).

Túlzott mértékű fehérjefogyasztáskor a szervezetben olyan anyagcseretermékek képződnek, amelyek savasítják a vért, illetve a szervezet belső környezetét. Az ilyen módon elinduló acidózis (túlsavasodás) visszaszorítására, a savas kémhatású anyagok semlegesítésére a csontok meszet szabadítanak fel, a kalcium ugyanis hatékonyan képes megkötni és semleges vegyületekké (sók, komplexek) alakítani ezeket a komponenseket. E folyamat hosszabb távon a csontok mészhiányához és a kalcium vizeletből való távozásához vezet.

Az alaszkai eszkimókon végzett megfigyelések kimutatták, hogy nagymértékű fehérje-fogyasztásuk összefüggésbe hozható az osteoporosis gyakori előfordulásával. A 40 év feletti eszkimóknál a csontritkulás 10-15%-kal gyakoribb, mint a nem eszkimó amerikai lakosság körében. A megfigyelések hátterében – a nagyobb foszforbevitel és a napfény relatív hiánya mellett – a valószínűleg a jelentős fehérjefogyasztás áll, amely szervezetünkben olyan mértékű kalciumkiürülést eredményez, hogy a veszteségek fedezésére az általuk előszeretettel fogyasztott halcsontban lévő kalcium 2500 mg/nap!!! – sem elegendő!

A nagymértékű fehérjebevitel megfelelő ásványianyag-ellátás mellett is kalciumot vonhat el a csontokból. A gyógyításképpen adagolt kalcium nem tudja pótolni a veszteségeket a nagy mennyiségű fehérje huzamos idegi tartó fogyasztásakor. Egy gramm fehérje mintegy 10 mg kalciumot von el a semlegesítési folyamatokhoz a szervezetből.

A naponként bevitt 100 gramm fehérje tehát mintegy 1000 gramm kalcium elvonását és kiürítését eredményezi, amely veszteségként könyvelhető el a csontozat szempontjából.

Súlyosbítja a folyamatot, hogy a hús fehérjetartalma igen magas (20-25%), ugyanakkor elenyészően kevés kalciumot tartalmaz. (A hazai 160 grammos napi hús-,és húskészítmény-fogyasztás ilyen értelemben nem előnyös a csontozat számára). Egyes vizsgálatok szerint napi 100 grammos fehérjefogyasztáskor 1400 mg kalcium naponkénti bevitele sem volt elégséges a csontanyagcsere egyensúlyának visszaállításához. A kalciumhiányos állapot kialakulásáért nagymértékben felelős a nagy mennyiségű fehérjét tartalmazó étrend kalciumelvonó hatása. Legtöbbször tehát nem a bevitel a kevés, hanem a veszteség óriási.

A fehérje mennyiségén kívül az összetétele is fontos tényező. A főként állati fehérjékből (hús, tojás, sajt) származó, kéntartalmú aminosavak fokozzák a vese által kiválasztott kalcium mennyiségét. A metionin nevű aminosav a szervezetben olyan kémiai anyaggá (homocisztinné) alakul át, amely kimutatottan csonttömegcsökkenést okoz. A homocisztint a folsav hatástalanítja – ez utóbbi tekintetében szintén hiányos az étrendünk. Az állati eredetű élelmiszerekben lévő nagyobb mennyiségű és – a csontozat szempontjából – kedvezőtlen aminosav-összetételű fehérjék nincsenek jó hatással a csontanyagcserére.

Naturalweb.hu